avant-garde

folyamatos technikai nehézségeink vannak, így átálltunk arra, hogy havi összefoglalókat készítsünk. ha minden jól megy, nemsokára be is érjük magunkat... hamarosan érkezik a februári összeállítás, majd április elején a márciusi - valamint adósak vagyunk egy komplett beszámolóval a 2007. végi - 2008. eleji diák-munkás megmozdulásokról, ez utóbbit nem annyira a különlegessége, mint inkább a földrajzi közelség miatti áthallások miatt fogjuk leközölni. addig is jó gondolkodást!


BANGLADESH: A HARC FOLYTATÓDIK!

HALÁLRA DOLGOZTATVA - TÁRSUK HALÁLA NYOMÁN ISMÉT AZ UTCÁN A BENGÁLI MUNKÁSOK
január 4.

január 2-án, szerdán kb. 20 gyár dolgozói reggel 8-tól délután 5-ig elzárták a bengáli főváros, dhaka egyik főútvonalát. az akció válasz volt arra, hogy a sheorapara városrészben lévő s.q. sweaters ltd. gyárába a főnökök nem engedték be (kizárták) az ott dolgozókat. a kizárás pedig az előző két éjszakán történő tiltakozásokra felelt, mikor is a proletárok megtagadták a munkát, és állítólag elkapták és túszul ejtették a gyárban a menedzsereket.

az események akkor kezdődtek, amikor az egyik munkásasszony megbetegedett. az igazgatóság tiltása és a kirúgás veszélye miatt nem mert betegszabadságra menni. december 31-én, vasárnap is bement dolgozni, állapota rosszabbra fordult; a művezető nem engedte ki az éjszakai műszakról, kirúgás terhe mellett. 3 óra körül hazavitték, ahol másfél órával később meghalt. a munkatársaknak szintés kirúgással fenyegetőzve megtiltották, hogy elmenjenek a temetésre.

az eset nem kirívó: a főnökök betegen is maximális teljesítményt várnak alávetettjeiktől. néha testi kínzást alkalmaznak.

hétfő (január 1.) óta a gyárkapukon belül és kívül is voltak erőszakos összeütközések és spontán leállások. miután szerda reggel kizárva találták magukat a gyár dolgozói, többezer proletár gyülekezett odakint, és hamarosan összegyűjtötték a prolikat még vagy húsz környékbeli üzemből. eltorlaszolták az autópályát, amelyet a rendőrség figyelt ugyan, de nem avatkozott közbe.

a követelések: jöjjön el a gyár tulajdonosa a sztrájkolókhoz, mutassa meg a halálra nyúzott nő halotti bizonyítványát, bocsássa el azon üzemi tisztviselőket, akik rövid idő alatt annyi munkást rúgtak ki, vegye vissza a kitett melósokat, és állítsa vissza korábbi 7-15 óráig és 15-23 óráig tartó műszakokat a mostani reggel 8-tól este 8-ig és vissza tartó műszakok helyett. az utóbbi két hónapban lázadó proletárok ellen mirpur és kafrul körzeti bíróságokon indított eljárások beszüntetését is követelték. a szerdai tüntetésen a ruhagyárosok szervezetének titkára is megjelent, de saját biztonsága érdekében el kellett mennie, nehogy a földühödött prolik meglincseljék.

korábban (2006. május) ugyanennél a cégnél robbant ki egy jókora munkásfölkelés, melynek során egy prolit agyonlőttek, és 70 további sérült is volt a proletárok, a rendőrök és biztonságiak közt kitört csatában, köztük rendőrök és újságírók is. a gyár ezután egy hétig zárva tartott.

az utóbbi hónapokban föléledtek a sztrájkok, foglalások és gyárrongálások a készruha- és jutaiparban, a katonai kormány tüntetési tilalma és az egy éve tartó szükségállapot ellenére. a hivatalos 25 dolláros havi minimálbér még akkor is kevés a megélhetéshez, ha történetesen betartják, hiszen a robogó inflációt semmiképp sem éri utol. ráadásul többmillióan földönfutóvá váltak a legutóbbi áradások következtében, és a segélyszállítmányok igencsak akadoznak. amint a pakisztáni, thaiföldi és nepáli példák is mutatják, a burzsoá demokrácia válsága bontakozik ki ázsiában.


MEGINT MUNKÁBAN...
január 5.

a mintegy 50 gyárra kiterjedő megmozdulások után a sztrájkolók fölvették a munkát. csütörtök reggel azért még volt némi csetepaté a renőrtiszti főiskola előtt: a prolik kővel dobálták meg a zsarukat, megrongáltak néhány járgányt, a fakabátok meg tomfával támadtak. jelen voltak katonai alakulatok is, de nem avatkoztak be.

főnökökből és munkásképviselőkből bizottság alakult a nagy haragot kiváltó haláleset kivizsgálására. az eredménynek 3 hónapon belül kell meglennie, addig meg tessék megnyugodni, vissza a gépsorra! élénken él még a másfél évvel ezelőtti lázadás emléke, menedzserék mindent meg is tesznek, hogy mederbe tereljék az eseményeket.

az elhunyt munkás családjának 1465 dolláros kártérítés jár a megegyezés szerint (vajon ez hány százaléka az életében megtermelt haszonnak?). arról nincs hír, hogy az agitáció miatt kirúgott prolikat visszaveszik-e.

ÚJRA KINT AZ UTCÁN
január 15.

ismét voltak összecsapások dhaka főváros mirpur nevű ipari övezetében: január 12-én, szombaton többezer, a ruhaiparban dolgozó proletár tüntetett a munkaföltételek javításáért. követeléseik közt újabb elemként jelentkezett a bérek és túlóra- és műszakpótlékok időbeni kifizetése, hetenkénti szabadnap és az "indokolatlan" elbocsátások beszüntetése. lezártak egy főútvonalat 13 órára. három gyár rabjaihoz csatlakoztak a közelben dolgozók százai. a munkásképviselők és a főnökök közti tárgyalások aznapra eredménytelenül zárultak.

vasárnap (jan. 13.) reggel újraindultak a tárgyalások, ám eközben egy vita nyomán az egyik gyárban otthagyták a munkát a prolik. a gyár egy tízemeletes épületben van berendezve (több másikkal együtt), és a vadsztrájk gyorsan átterjedt a többi üzemre is. ismét eltorlaszolták a főutat - egy óra múlva a rendőrpatkányok furkósbottal verték szét az akciót. a tárgyalások eredményeképpen időközben megyezés született arról, hogy kifizetik a bért a hónap első hetében, 25-éig a rendes órabér duplájának megfelelő túlórapénzt, és biztosítják a táppénzt és az évi szabadságot, valamint nem fognak "önkényesen" kirúgni senkit - a munkaügyi törvénynek megfelelően. a megállapodásban benne foglalták, hogy jogi eljárást indítanak azok ellen, akik követeléseik érvényesítéséért utcára vonulnak. látható tehát, hogy a szakszervezet hiába tilos hivatalosan (a gyári szabályzat szerint), ha egyszer mégis szakszervezetként viselkedik - a reformista követelések mellé még extra csillapító és ebből következően rendőri funkciókat lát el, amint kissé radikalizálódnak a melósok. ez fényesen megmutatja alapvetően visszafogó, vagyis lényegében ellenforradalmi jellegüket, akkor is, ha a bengáli proletároknak egyébként sajnos nem sok esélyük van tényleges változást elérni vagy valami nagyobb méretű fölkelést elindítani, ezért látóterükben inkább csak a munkaföltételek "emberségesebbé" tétele, azaz az európai munkások számára még érezhető szocdem típusú garanciák jelennek meg. (azon kifogásra, mely szerint a szakszervezetek csak ezen követelések biztosítását óhajtanák "hatékonyabb" demokratikus módszerekkel elérni, válaszunk az, hogy ezzel egyszersmind akadályozzák a konfliktusok kibontakozását, ezáltal a munkásosztály tömeges tudatosodását.)

ahol több a kényszerítőeszköz, ott könnyebb gyorsan nagy hasznot csinálni, mint az ugyanilyen fejlett termelőeszközökkel bíró, ámde megengedőbb politikát folytató régiókban. más oldalról viszont nagyobb a lázadás veszélye is, vagyis nem oly stabil a hatalom - már csak ezért is törekszik rá az uralkodó osztály, hogy minél sebesebben préselje ki munkásaiból, amit és amíg csak lehet, és ez így megy oda és vissza.

hétfőn, 14-én újabb demonstrációk és útelzárások zajlottak többezernyi proli részvételével. kora este aztán ez nagyszabású utcai harcban tetőzött, amikor a zsaruk botokkal szabaddá akarták tenni az utat a csúcsforgalom számára. utcakövek röpültek válaszul. elterjedt az a (rém)hír is, hogy az egyik gyárban megöltek két munkást, mire még több proli áramlott ki az utcára, egyenest a csatába. a gyárak többsége be is zárt a nap végéig. a prolik aztán még sokáig küzdöttek a rendőrökkel, valamint megtámadtak gyárépületeket. halálesetről nincs hír, de kb. száz sebesültről igen, köztük 20 rendőrről is. ahogy konfliktus kiterjedt az egész munkásnegyedre, a zsandárok könnygázt, gumilövedéket is bevetettek az ütleg mellett. a harcnak este 9 óra tájban vége lett.


ÚJABB ÖSSZECSAPÁSOK
január 16.

tegnap (január 15., kedd) megint ezrek verekedtek a rendőrökkel a dhakai exportra földolgozó ipari zónában. reggel nyolckor gyülekeztek az m.b.m. ruhagyár előtt, hogy folytassák megkezdett tüntetés-sorozatukat. már ismert követeléseik kiegészültek azzal, hogy engedjék szabadon egyik előző nap lefogott munkatársukat, aki az m.b.m. főnökök felé benyújtott nyolcpontos követelés-lista összeállításában nagy szerepet játszott. más közeli gyárak munkásai szintén összecsaptak a disznókkal, mikor szembesültek vele, hogy kizárták őket a munkahelyükről.

a további fölfordulástól és esetleges tárgyi károktól félve 350 gyár bezárt aznap, így tovább duzzadt az utcán lévő prolik száma. villanypóznákból barikádokat raktak, majd kisebb csoportokra oszlottak, hogy továbbterjesszék az agitációt. jókora területre kiterjedt a zavargás, néhány gyárat kifosztottak, amikor a biztonsági erők vissza akarták nyerni a helyzet fölötti uralmat. a zsaruk botot és könnygázt vetettek be; a proletárok parittyákkal feleltek, autógumikat égettek és autósztrádákat torlaszoltak el. a nemzetgazdaság húzóerejéül szolgáló ruhaipari negyed megint teljesen megbénult.

két lövész-zászlóaljat vezényeltek ki, és kiengedték a kiszabadítani kívánt proletárt, ez így együtt kissé lecsillapította a kedélyeket, de azért egy tömegtüntetés még napirenden volt.

az egész eseménysorozat a szükségállapot ellenére zajlik. a rendőrség ugyan nem azonnal a legkeményebb eszközökkel reagál, ez viszont csak taktika: félnek a fraternizáló rendőrök lehetőségétől - inkább a vezetők is békülékeny hangot ütnek meg, most ők képviselik a "jogállamiságot". a mirpur kerületi rendőrfőnök szerint "jogos" a tüntetés, csak az erőszak nem. a politikai és karhatalmi erők tisztában vannak vele, hogy a lázadozó proletárok destabilizálhatják az ország húzóágazatát, és gyorsan fölszíthatják a helyi munkásosztály egészének haragját. "engedékenységük" azonban kettős természetű: tudják azt is, hogy a törvényes jogok megadása csillapítja az indulatokat (hiszen másfél éve ugyanezt játszották el). a gyártulajdonosok mindenesetre nagyjából leszarják a papíron létező jogokat is, és azt csinálnak, amit akarnak. a szükséges indulótőke és a bérek olyan alacsonyak, hogy még a termelékenyebb országokkal összehasonlítva is hatalmasat kaszálnak. ha az államhatalom komolyan veszi ezt a mostani mozgalmat, és biztosítani akarja legalább a korábban kialkudott (egyébként semmire se jó) jogokat, óhatatlanul érdekellentétbe kerül az üzemtulajdonosokkal. ezt azonban burzsujék hamar el fogják tudni simítani egymás között, hiszen mindannyiuk érdeke, hogy fejünket lehajtva termeljük nekik a hasznot, s ezért néhány apróbb engedmény igazán semmiség, ha a lényeg érintetlen marad.

dhaka egy másik részén időközben az ismétlődő tüntetések nyomán nemsokára valószínűleg kiengedik a múlt év augusztusi fölzúdulás miatt bebörtönzött tizennégy diákot, viszont 4 tanár és egy hallgató bizonyosan bennmarad.

-------------------------------------------------------------

ARGENTÍNA: A REPTÉRI SZTRÁJK VADSZTRÁJKBA CSAP ÁT
január 16.

a buenos airesi ezeiza repülőtéren dolgozó pultosok is otthagyták a munkát, miután szombaton a csomagkezelők sztrájkja következtében veszteglésre ítélt utasok zavargást kezdeményeztek. a földühödött utasok tönkretették a számítógépeket, megtámadták a jegypénztárakat és a biztonsági őröket. a hopponmaradt ügyfelek akkor vesztették el önuralmukat, amikor a fölfüggesztett és törölt járatokról szóló értesítést várták. a légitársaság a késéseket a pilóták és a föl- és leszállópálya-munkások szakszervezetével támadt konfliktusával magyarázta; szakszervezeti források szerint a túlzsúfolt menetrend a hibás. a jegypénztárakat délután hagyták el, miután az utasok megtámadtak egy pultost is. a reptéri dolgozók sztrájkja péntek óta tart.


****************************

CHILE: FÖLDET VAGY ÉLETET
január 5.

zsaruk lőttek agyon egy 22 éves egyetemistát vilcun város közelében, egy föld-visszafoglalási akció során. a chile déli részén élő mapuche indiánok rendszeresen összetűzésbe kerülnek a hatóságokkal, ugyanis ősi földjeiket akarják visszaszerezni - azonban 2003 óta ez az első ilyen in situ haláleset. csütörtök hajnalban mintegy huszonöt indián és szimpatizánsaik benyomultak egy farmra, és elégették a takarmányt. a farm védelmével megbízott rendőri alakulatok üldözőbe vették a csapatot és tüzet nyitottak rá. a mapuchék és barátaik egy közeli iskolába vonultak vissza. az áldozatot hasba lőtték a pribékek, és még a helyszínen meghalt.

testét a társai vették gondozásba. eleinte nem akarták kiadni a rendőröknek, majd a villaricai püspök által szervezett tárgyalások után mégis hajlandóak voltak erre. santiagóban az elnöki palota előtt tüntettek aktivisták az eset kapcsán, és jelképesen vörösre festették a palota szökőkútját. rohamrendőrök támadtak a tüntetőkre, és sokakat letartóztattak.

mapuche aktivisták tucatjai ülnek börtönben, mert földjeik védelmében szembeszálltak az államhatalommal, illetve szabotázsakciókat hajtottak végre a területeiket szennyező (többnyire multi-)cégekkel. többször kezdtek éhségsztrájkba, hogy magukra irányítsák a külvilág figyelmét. a helyi anarchisták tevékenyen támogatják harcukat. 2004-ben egy másik anarchista diákot lőtt le az állami disznósereg santiagóban egy szolidaritási akció folyamán.

e mostani hír érkezése napján a regionális székhelyen, temucóban volt a temetés: maszkírozott résztvevők fekete zászlókkal és hosszú botokkal vonultak föl.

****************************

ATHÉN, ISZTAMBUL: TISZTA ÉGÉS!

dec. 19.
a ma reggeli, diplomatajárgányokat ért bombamerényletekért újfent az anarchistákat tartják felelősnek. négy követségi autó (olasz, török, fülöp-szigeti) röpült a levegőbe rögtönzött robbanószerkezetek segítségével, amelyeket a rendőrség szerint gázpalackokból alakítottak át. legalább két kocsin nem volt nemzeti hovatartozást jelző zászlócska. a robbantások 35 percen belül történtek, és senki nem vállalta a felelősséget.

dec. 28.
álarcos gyújtogatók vettek kezelésbe molotov-koktélok segítségével öt, rendőrök tulajdonában lévő autót szerda este. a móka oly sikeres volt, hogy teljesen tönkretették a járgányokat, további ötöt pedig fölgyújtottak ugyan, de azok csak részlegesen károsodtak - ez utóbbiak állítólag nem rendőrökéi voltak. az elmúlt két és fél hétben több, mint 50 járművel űztek hasonló szórakozást az ismeretlenek, akik az okos hatóságok szerint a kurd munkáspárthoz (p.k.k.), ehhez a szeparatista-nemzeti-bolsevik tömörüléshez tartoznak.

jan 2.
valószínűleg anarchisták okozták a 2008-as év első fejfájását a rendőrségnek. elsején, hajnalban gyújtóbombával illették a geniki bank (a kyprou bank egyik részlege) bejáratát athén központjában. tűzkár van, személyi sérülés nincs. további sok sikert a kedélyes népi sportokhoz!

**************************************

HELSINKI: NESZE SEMMI, DOBÁLÓZZ CSAK
január 18.

a városi vezetés parancsára január 14-én, hétfőn dél körül a rendőrség erőszakkal kiürítette a saarenkatu 17. szám alatt újonnan foglalt házat. hét embert letartóztattak, a környéken lófrálókat igazoltatták. ugyanaznap este hat órakor a vaasanukión volt tüntetés a kilakoltatás ellen, majd a központban a városháza előtt kb. hatvan tüntető barikádokat emelvén zavarta meg a közlekedést. festékbombákat dobáltak és jelszavakat festettek a városházára, azután továbbindultak, építkezési anyagokból újból barikádot raktak, hogy a rendőrautók ne érjék utol őket, és lám, a zsaruk nem is erőltették a konfliktust, így hát "hazamentek a legények".

a vodkanyelő tesók múlt év tavasza óta próbálkoznak házfoglalással, de eddig mindig sikertelenül. a városvezetők helyek hiányára panaszkodnak, erre rácáfol, hogy a squatterek mindig találnak üres házat. csak éppen megtartani nem tudják - valószínűleg amíg nem lesznek elegen, ez így is marad.

***********************************

BELGIUM: VADSZTRÁJK-SZEZON

január 15.
a carrefour-tulajdonban álló g.b. cég cointe-i részlegénél spontán sztrájkba kezdtek a munkások, miután egy szakszervezeti képviselőt kirúgtak azzal az indoklással, hogy csalt a belépőkártyájával. másnapra egy másik részlegre (flémalle) is átterjedt a sztrájk, ans-ban pedig szombaton vonultak ki a melósok. azt is követelik, hogy a cég tartsa magát a kialkudott munkaidő-szabályozáshoz. a társaság közleményben ítélte el az akciót, és burkoltan fenyegette őket, hogy megélhetésüket sodorják veszélybe. keddi jelentés szerint megszűnt a mozgolódás.

január 22.
a vasúti kalauzok sztrájkja szélvészgyorsan terjedt. hétfőn késő este kezdődött a mons de la louvrière kocsiszínben, ugyanis két jegykezelőt megtámadtak az egyik vonaton, és kollégáik szolidaritásból letették a munkát. a fél ötös műszak érkeztekor újabbak társultak. összesen két kalauz kezdett el dolgozni, fél hétre legalább 30 járatot törölni kellett. bruxelles-midi, braine-le-comte, charleroi és namur vasúti dolgozói is tovább terebélyesítették a sztrájkot. a nap folyamán egyre csökkent az üzemelő vonalak száma.

OLASZORSZÁG: HAJRÁ, HULIGÁNOK!
november 12.
 
földühödött focirajongók rontottak a rendőrökre és az állam tulajdonára országszerte számos városban, miután november 11-én, vasárnap egy autópálya melletti pihenőhelyen a rendőrök “véletlenül” lelőttek egy közéjük tartozót. az autójában ülő 26 éves római dj-t nyakon lőtték, mialatt a zsaruk megpróbáltak föloszlatni egy más szurkolók között kitört verekedést.
az egymással versengő szurkolói klubok ez alkalommal meglepő egységben vették ostrom alá róma főbb rendőrkapitányságait az éjjel: betörték az ablakokat, fölgyújtották a zsaruk furgonjait meg egy buszt, és megrongálták egy rakás motorkerékpárjukat és gépkocsijukat is. kifosztották az olasz olimpiai bizottság közeli székházát is, mintegy százezer eurós kárt okozva. legalább 40 állami gyászhuszárnak kellett orvosi ellátás.
milánóban több száz szurkoló tüntetett a r.a.i. (állami tévé) székház előtt. lassan elszabadultak az indulatok, és meghajigálták a rendőröket kővel, illetve megvertek két újságírót. négy embert elvittek a rend éber őrei, és garázdaság plusz terrorizmus(!) címén emelnek vádat ellenük.
 
-------------------------------------------------------------------------

DÉL-KOREA: HARC BEJÁRATOTT PÁLYÁN
november 11.
 
több tízezernyi ipari és földművelő munkás csatázott mintegy 23’000 rohamdisznóval, akik a közelgő decemberi elnökválasztásra tekintettel megakadályozni igyekeztek az engedély nélküli tüntetést. a tüntetők azt tervezték, hogy az amerikai nagykövetséghez vonulnak, hogy ott adjanak hangot ellenérzéseiknek a két ország (dél-korea/u.s.a.) közti, múlt júniusban aláírt szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban, amelyet az amerikai kongresszusnak még törvényerőre kell emelnie, és amely, mint már a magyar nyelvű olvasó számára is jól ismert lehet, veszélyezteti a munkajogi és környezeti szabályozások jelenlegi szintjét. a követelések között fölbukkant még, hogy vonják ki a koreai csapatokat irakból és afganisztánból. (tehát a hírek szerint a jelszavak megmaradtak a demokratikus, látszólagosan radikális szinten. a résztvevők nagy száma és a keménység ugyan a forradalmiság látszatát kelti, ám ha forrásunk valóban jól írja le a történteket, adja magát a következtetés, hogy újabb előre koreografált, valójában semmi igazán komoly kifutással nem bíró csatával van dolgunk.)
 

a tüntetők közül sokan hosszú botokat vetettek be (mint az dél-kelet-ázsiában az ilyesfajta konfrontációk szokványos kelléke), továbbá köveket dobáltak a patkányokra és buszaikra – ez utóbbiból egyébként vagy hatszáz próbálta útjukat állni. rendőrségi források szerint cirka száz lázadót fogtak le, és vagy 10 rendőr és 50 tüntető sérült meg.

---------------------------------------------------------------------------------

BULGÁRIA: “VÁRATLAN” TANÁRSZTRÁJK
november 2.

forrásunk a fönti időpontban írta, hogy hatodik hete sztrájkolnak a pedagógusok, miután elutasították a kormány részéről érkezett (utolsó) ajánlatot az oktatás jövő évi költségvetésből való részesedésére vonatkozólag. több tízezernyi tanár lépett sztrájkba szeptember 24-én, egy héttel a tanévkezdést követően; ez egyébként mondhatni hagyományos tiltakozás, hiszen évente ismétlődő mozzanatról van szó. ez alkalommal viszont váratlan méreteket öltött. az ország iskoláinak több, mint 60 százalékát bezárták.

a korábbi években a sztrájk mindig elcsitult, méghozzá eredmény nélkül, amikor a tanárok félni kezdtek a bérkieséstől (egy hónapnyi kimaradás komoly pénzveszteség annak, aki amúgy is alig tudja fönntartani magát) és attól, hogy diákjaik nehezen tudják majd pótolni az elmaradt órákat. idén azonban valamelyest radikalizálódtak, és ebben közrejátszott egy október 7-i epizód is. aznap találkoztak képviselőik az oktatási és a pénzügyminiszterrel, amely utóbbi tévékamerák jelenlétében odasúgta a másik főgecinek: “legyünk túl ezen a szócséplésen [szedjanka = falusi pletykálkodó sokadalom]. holnap a szakértőké a duma, ők majd biztosan elboronálják a tárgyalásokat.” a fölényeskedő hangnemet sokan értették, így lett olaj a tűzre. a szocdem miniszterelnök persze kiállt mészársegédei mellett.

október 18-án több, mint 50’000-en tüntettek a fővárosban. más városokban is szerveztek akciókat; néhány helyen utakat barikádoztak el, köztük az e79-es főutat; sok tanár éhségsztrájkba kezdett. a tiltakozásokkal együtt nőtt a kormányzati reakció: rendőrök jelentek meg az iskolákban, és a tanulók szeme láttára fenyegették meg a tanárokat, hogy a közrend elleni vétségért eljárást indítanak ellenük.

(a nagy pedagógusszakszervezetek képviselői október 29-én bejelentették, hogy) a hétvégén fogant egyezséget a sztrájkolók többsége elutasítja. (ezek szerint a szakszervezeti zászlók alatti látszólagos egység lufi: a munkások nem engedelmeskednek mindenben a hivatalos mozgalomnak.) nemet mondtak a kb. 48 százalékos béremelési javaslatra is, amelynek 2008. július közepéig fokozatosan kell életbe lépnie. (ó, természetesen így az infláció is könnyebben beéri a fizetéseket, így aztán nem sérül annyira az urak hőn áhított gazdasági egyensúlya.) ehelyett a fizetések megduplázását követelik, továbbá hogy a bruttó nemzeti jövedelem 5%-át fordítsák az oktatásra, ugyanis a ’90-es évek eleje óta folyamatosan csökken az infrastruktúrára fordított összeg, amit a kormányzat az eu-csatlakozással járó gazdasági elvárások teljesítésével magyaráz.

a legnagyobb tanári szakszervezet elnöke is elismerte, hogy a jelenlegi átlag 189 eurós tanári fizetés egyszerűen “megalázó”. (szófiában egy kétszobás lakás bérleti díja rezsivel együtt a 200 eurót közelíti. bulgáriában mintegy 3’000 iskolában 150’000-nél több tanár dolgozik az eu-átlag harmadának megfelelő országos átlag alatti bérért.)

hát még milyen megalázó az, hogy folyamatosan azért “kell” könyörögnünk a burzsujoknak, ugyan adjanak már kicsit többet abból, aminek értékét amúgy is ők határozzák meg, így aztán a kínkeservesen kialkudott morzsákat is bármikor a semmivel tehetik egyenlővé – miközben “életünk” továbbra is az ő szabályaik szerint, tehát a munka versus lét-újratermelés harapófogójában zajlik.

--------------------------------------------------------------------------------------

OLYMPIA, U.S.A.: CSATA A HÁBORÚVAL   
november 14.

a washington állambéli olympia kikötője továbbra is hadiszállítmányok: fegyverek, járművek és egyéb fölszerelés indító- és fogadópontja irak felé. a városiak túlnyomó többsége ellenzi ezt. a két éve kezdődött hadi célú szállításokat végig kíséri az ellenállás – ennek most egyik legélénkebb epizódja esett.

kb. 150 tüntető a kikötő főbejáratát jött eltorlaszolni, míg mások máshol mást csináltak... szerte a városban torlaszokat emeltek a kereszteződésekben. a kikötőbe vivő vasutat cementtel blokkolták, hogy ne engedjék be a fegyverszállító vonatokat. mikor a zsaruk látták, hogy nem mindenben urai a helyzetnek, vegyi fegyverekhez nyúltak, borslövedéket vetettek be, lefogtak sokakat, hátha majd szétoszlik a tömeg... az eleinte békés tömeget óráról órára jobban földühítette (és megerősítette!) az erőszakos föllépés. nosza, védekezni kezdtek: segítségükre volt az utca köve és kukái. megzúztak egy buszt, meg állítólag egy rendőrt megsebesítettek.

a nap mérlege: 50 letartóztatott, harmincan éjjel is blokádolnak.

 

http://videos.theolympian.com/vmix_hosted_apps/p/media?id=1562999

---------------------------------------------------------------------------------

MONTRÉAL, KANADA: PALACKBA ZÁRT SZELLEMIEK   
november 14.

montréal, quebec, kanada: a szemeszterenkénti 50 dolláros tandíjemelés volt a közvetlen kiváltó ok, hogy főiskolás diákok sztrájkba léptek egész quebecben. a c.e.g.e.p. vieux-montréal fölsőoktatási intézményben egy századnyi diák el is barikádozta magát november 13-án székkel, furnérlapokkal, italautomatákkal meg egy vécécsészével, amíg a helyszínre érkező rendőrök ki nem füstölték onnét borspermettel és .... puskával. 102 diákot letartóztattak, közrend megzavarásával és hatóság elleni erőszakkal vádolják, de elengedték őket. a montréali, quebec városbéli és sherbrooke-i diákok háromnapos sztrájkot hirdettek a tandíjemelés ellen. az oktatási miniszter kommentárja: nem tárgyal az emelésről, valamint a diáknak az órán a helye, nem a sztrájkban. hétfőn, nov. 12-én egyébként kétszer hívták a robocopokat az université du québec à montréal-ba szintén barikádok segítségével bezárkózott sztrájkolók föloszlatására...
(de ha már egyszer lázonganak a fiatalok, csinálhattak volna nagyobb murit is, mint hogy bezárkózzanak az egyébként is börtönükül szolgáló dobozba. vagy montréalban nem szeretnek táncolni...?)

video:
http://lcn.canoe.ca/cgi-bin/player/video.cgi?file=/lcn/actualite/faits_divers/20071114_couturier.wmv

-----------------------------------------------------------------------------------

HOLLANDIA: DIÁKOK AZ OSTOBA NYÚZÁS ELLEN
november 26.

több ezer (közép)iskolai diák hagyta ott az órákat 23-án, pénteken, legalább 15 hollandiai városban. a vadsztrájk jellegű akciót az internet segítségével szervezték, és sok helyütt a zsarukkal is konfontációra került sor.
amszterdamban a hagyományosan a tanároknak hozott almákkal megdobálták a rendőröket, aztán a keményebb dolgok következtek: kövek, üvegek, biciklik(!). a museumpleinen (múzeum téren) gyülekező több, mint ezer diák autókat rongált meg (egyiket fölborították illetve fölgyújtották), a max euwepleinen fölállított óriás sakkfigurákat dobta villamosokra és boltok kirakataiba, nagy petárdákat gyújtott be, és egyéb játékos diákcsínyeket hajtott végre, míg végül szétoszlatták a tömeget vízágyú segítségével. tizenöt lázongót letartóztattak, egyiküket a hajánál fogva rángatták a rabomobilig, miután a tömeg segítségével korábban már kiszabadult a disznók szorításából.
hágában tojással dobálták a parlament épületét.
middelburgban 500 tanuló megszállt egy kereszteződést, minekutána összeverekedtek a botokat használó rendőrökkel.
raamsdonksveerben három fiatalt kaptak el, mert iskolabuszokat rongáltak meg.
eindhovenben két diákot gyűjtöttek be, mert egy tüntetésen tojással és tűzijáték-rakétákkal hajigálták a rendőröket.
purmerendben kb. 200 tüntető zárta le az utakat és tojást dobott a hekusokra.
roosendaalban dühös diákok támadták meg a polgármesteri hivatalokat.

a hivatalos diák-szakszervezet tudott az előkészületekről, de elítélte, mint „hatástalan” próbálkozást. a tanári szakszervezet persze nem ért egyet az akciókkal, de ellene van a mindezt kirobbantó intézkedésnek, amely 26 újabb óra hozzáadásával összesen 1040-re emeli a diákok által évenként teljesítendő iskolai tanórák mennyiségét. a rendelet káoszt teremtett a középiskolákban: a nagy kapkodásban mindenféle kamu órákat raknak be az órarendbe, ugyanis ha egy iskola nem foglalja le diákjait a keretszámnak megfelelően, megbírságolhatják. így aztán teljesen értelmetlenül kell bent maradniuk, panaszolják a tanulók. a lényeg persze az, hogy a munka „nagy kihívására” való fölkészítés úgy is totálissá váljon, hogy még több és több időt kelljen a kalickában tölteni – ha már megtörtél, jöhet a feketeleves egészen nyugdíjig vagy halálig.

------------------------------------------------------------------------

DAKAR, SZENEGÁL: A HARAG NAPJA
november 22.

november 21-én kora reggel: földúlták a polgármesteri hivatalt, autókat borogattak és gyújtottak föl, eltorlaszolták az utcákat és összecsaptak a rendőrökkel a földühödött prolik, válaszul arra, hogy a hatóságok megkísérelték elkergetni az utcai árusokat, mondván, akadályozzák a közlekedést. az utcán harcolók tömege erősen földuzzadt röviddel azután, hogy a rendőrség visszavonta a már régen kiadott engedélyt egy, az emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárak ellen meghirdetett szakszervezeti tüntetésre. a korrupt kormány ellen irányuló feszültséget több száz fővárosi proli kezdte el valamivel konkrétabb formába önteni.

komoly rendőri erők igyekeztek szétoszlatni a zendülőket könnygázzal és tomfával, ám kisebb összetűzések 22-én is voltak. legalább két épületet porrá égettek, 15 proletárt letartóztattak. a dakari kormányzó, hogy kissé lecsillapítsa a kedélyeket, a kisöpört árusoknak új helyet ajánlott – a belvároson kívüli mellékutcákban. (nyilvánvaló, hogy ez számukra előnytelen, hiszen nem olyan ott a forgalom.) ebbe azonban nem mentek bele a megrövidített kiskereskedők.

az elmúlt hat évben szenegálban ez volt a legnagyobb arányú erőszakos megmozdulás. szenegál egyébként a stabilitás amolyan minta-országaként van számontartva nyugat-afrikában, de érezhető már a növekvő elégedetlenség, hiszen az utóbbi években a vagyoni különbségek nagyon megnőttek, és a megélhetés költségei drasztikusan emelkedtek. az országban élő munkásosztálybéliek ennek köszönhetően egyre jobban utálják a kormányt. az elnök igyekszik minél inkább kozmetikázni a helyzetet, hiszen dakarba várja jövő márciusban az 57 országra kiterjedő iszlám konferenciát. ennek érdekében hatalmas kormányzati beruházásokat léptetett életbe: új luxushotelek, konferenciatermek, hidak, utak épülnek sorra, miközben a munkásosztály napról napra szegényedik.

---------------------------------------------------------------------------------

HELLÁSZ: TÜNTETÉS TÖBB HELYEN A BÖRTÖNÖK ELLEN
november 15.

azok után, hogy áprilisban görögország-szerte börtönlázadások törtek ki (http://athens.indymedia.org/features.php3?id=463), amelyek előzményei voltak az elborzasztó körülmények, illetve egy anarchista rab csúnya megverésének napvilágra kerülése, a különféle „fegyelmező” intézkedések illetve áthelyezések mindennaposak azon foglyok számára, akik esetleg még ki merik nyitni a szájukat.

november 5-én, vasárnap görögország nyolc városában (athén, thesszaloniki, patra, herakleion, larisza, volosz, joannina és komotini) lévő börtönöknél szolidaritási tüntetést tartottak az anarchisták, hogy éreztessék az elítéltekkel, nincsenek magukra hagyva a harcban, és hogy börtön-ellenes propagandát fejtsenek ki. athénban a 800-1000 fős tüntetést megtámadták a kék disznók, ami könnygázzal fűszerezett utcai csatákhoz vezetett.

---------------------------------------------------------------------------------

TAXISOK VILLÁM-BLOKÁDJA RÓMÁBAN
november 30.

több száz fehér taxi állta el a forgalmat a piazza venezián, míg a sofőrök a közeli városházához mentek tüntetni. a sztrájkot a szakszervezet hirdette meg, miután félbemaradtak a tárgyalások a polgármesterrel. az utóbbi hónapokban több taxissztrájk is volt, mivel hőseinknek nem tetszik, hogy a kormány liberalizálni óhajtja a szektort, és több engedélyt akar kiadni, míg a sofőrök a díjszabás növelését is akarják. idén májusban már volt egy nagyobb munkabeszüntetés, tavaly (2006-ban) pedig egy vadsztrájk-hullám.
a taxisok jó céhes módra féltik a megélhetésüket: ha túl nagy a konkurrencia, az éles versenyt nem mindenki bírja, és a tarifák süllyedése ezt komolyan elő is segíti. a “céhes” jelzőt azért aggattuk a konfliktusra, mert itt kifejezetten egy szakma áll szemben egy jól látható ellenféllel, és saját érdekeiket kizárólag az ebben a társadalomban betöltött szerepükön keresztül határozzák meg, azaz hogy mi lenne a jó nekik mint taxisoknak – ez pedig azt is jelenti, hogy ezen érdekek szembenállnak a munkásosztály többi részének érdekeivel, hiszen közéjük (közénk) áll a csereérték és az avval folytatott alku.

 

 

MAHALLA: ÚJABB KÖNNYFAKASZTÓ TÖRTÉNET

szept. 23.

a kairótól északra fekvő ghazl el-mahalla textilgyár tízezer munkása sztrájkba kezd, és számuk pár óra múlva 15’000-re rúg. a gyárban a három műszakban összesen csaknem 27’000 munkás dolgozik, és órák alatt odáig jut a szituáció, hogy a telepet ostrom alá veszi a rendőrség.

a nyomorúságos bért panaszoló munkások annak hatására léptek sztrájkba, hogy a kormány csak 20 napi részesedést fizetett ki nekik a “bónuszok” keretében az ígért 150 helyett, ami járna a részesedési megállapodások szerint. a munkások közül sokan mindössze 44 dollárt (= 31 euró < 8000 huf !) visznek haza havonta. a kormányzati statisztikai hivatal nemrég arra hívta föl a figyelmet, hogy az alapvető élelmiszerek ára az elmúlt évben 48%-kal emelkedett. az infláció az utóbbi időben rémisztő méreteket öltött – és ez az egyiptomi munkások számára, akik az “arab szocialista” rezsim által hagyományosan szabott áron és ellenőrzött mértékű inflációs kereteken belül tartott alapvető termékekhez vannak szokva (mint amilyen a kenyér és az üzemanyag), igen megrázó élmény. (ez az élmény számunkra is ismerős lehet a “rendszerváltás” körüli árváltozásokból, a kötött áras termékek hirtelen szabadárassá változásából, illetve a világpiachoz való igazodás növekvő kényszeréből, amely komoly tényező volt pl. a ’90-es taxissztrájkban is.) ám a 2007-es áremelkedéseket már megelőzte több évi átlag 12%-os inflációs ráta, az állami statisztikai hivatal pedig most szeptemberben is 12,4%-ot mutatott ki átlagban (természetesen a nem hivatalos források ettől eltérnek, méghozzá fölfelé), amelyből a friss zöldségek vezetik a listát 37,6%-kal – ehhez meg kell jegyeznünk, ezek az egész országban bőséggel föllelhetőek. az elkeseredést növeli, hogy épp most van a muszlimok szent hónapja, a ramadán, amikor is a szokás szerint a nappali időszakban meg kell tartóztatniuk magukat az ételek-italok fogyasztásától, s a böjtöt aztán pazar lakomával egyenlítik ki. sok muszlim kifejezetten spórol évközben, hogy ramadánkor az engedélyezett időszakban tudjon húst enni, ám most ezt az árak megakadályozni látszanak.

a hatnapos sztrájk része a munkások körében föltámadó újabb elégedetlenségi hullámnak, amely bérkövetelésekkel és az állami tulajdonú vállalatok privatizációjától való félelemmel kötődik össze. majdnem minden esetben, így végül most is, sor került a kormányzati képviselőkkel való egyeztetésre, amelyek rendre azzal végződtek, hogy a kormány engedett.

 

szept. 26.

a munkások elbarikádozzák magukat az üzemek területén. a sztrájk nyolc vezéralakját letartóztatják az akció harmadik napján. két nappal később, 25.-én este elengedik a korábban letartóztatott munkásvezéreket az állambiztonsági rendőrség fogdájából. a “biztonsági” erők kezdenek fölvonulni a gyár körül. a frissen kiengedett munkások a gyárba sietnek, ahol kollégáik ünnepelve fogadják őket.

a rákövetkező nagygyűlésen a munkásvezetők beszédeikben inkább nyugtatni igyekeznek a sztrájkolókat; úgy tűnik, a szervek megfenyegették őket, hogy a hullámok hamaros csillapulását érjék el. azt mondják, a sztrájk föloszlása esetén 40 napi részesedés azonnali kifizetését ígérte nekik a kormány, és a következő általános céges gyűlés dolga, hogy a további osztozkodásban eljárjon. a többi követelést illetően nem valami határozottak, ilyen-olyan “ígéretekre” hivatkoznak. a munkások kifütyülik a vezetőket, és a sztrájk folytatását kényszerítik ki.

eközben rendőri erők sorakoznak föl a gyár környékén teherautókkal, nagy fejesekkel, páncélozott járművekkel, és a körös-körül üldögélő árusokat kezdik elkergetni, összetörik a zöldségesstandokat, verik, akit érnek.

 

szept. 29.

a munkások retorikája elég vegyes, de sokan arról beszélnek, hogy ez az épp hatalmon lévőkkel való szembenállásuk egyik kifejeződése. a rezsimmel szembeni ellenérzések az egyiptomi szakszervezeti szövetség ellenében is érvényre jutnak, amelyről köztudott, hogy a kormányzat készséges segédereje, fölülről lefelé osztogatja a parancsokat. hőseink régi követelésüket újították föl, mikor a szakszervezeti megbízott felelősségrevonására hívtak föl, aki a szövetségnek felelős, és a cégvezetés és a rezsim hű kiszolgálója. márciusban 14’000 mahallai munkás írta alá a visszahívására vonatkozó petíciót. a mostani sztrájkban a helyi gyári bizottság elnöke lemondott, miután a munkások megverték, hogy kórházba került. a szakszervezeti szövetség főtitkára bejelentette, hogy nem megy mahallába a válság megoldásáig.

szept. 29-én megegyezés születik, amelyet sokan (az érzelgős demokrata források) győzelemnek értékelnek, de nekünk nem ez jut róla az eszünkbe. végül is 90 napot fizetnek rögtön (ebből 20 már megvolt), a többit a céges nagygyűlés fogja meghatározni, de a végeredménynek minimum 130 napnak kell lennie. a megállapodás szerint elmozdítják a helyéről mahmoud al-gibali cégvezetőt, javulnak a munkakörülmények, a sztrájknapok fizetett szabadságnak minősülnek, lesz egy pici béremelés, szövetkezet a munkások szállítására, meg toronyóra lánccal, ha “még ennél is” több kell… és másnaptól ismét vár a gyár, vígan zakatol csigalassú kivégzésünk színpada.

a munkások elsöprő többsége beugrik a demokratikus retorikának, vagy a világbankot/gyarmatosítást, vagy pedig a “demokráciahiányt” támadja a szavak szintjén. követeléseik követelések maradnak, tehát nem mutatnak túl a száz évvel ezelőtti szindikalista irányvonalakon. jogokat akarnak, illetve belül maradnak a klasszikus bérharc-kereteken, akkor is, ha a hivatalos szakszervezetről fölismerték, mennyire nincs köze az érdekeikhez.

 

TOVÁBBI ADALÉKOK EGYIPTOMBÓL

október 25.

(az egyiptomi szakszervezeti figyelő szerint januártól szeptemberig az országban 580 többé-kevésbé heves munkásmegmozdulás történt, és minden hónapban több lett, mint előtte, ezzel párhuzamosan növekszik a résztvevők száma is. 2006-ban 222 sztrájkot számoltak, ami az előző évihez képest jelentős emelkedés.)

október 21-én, vasárnap 55 000 ingatlanadóra specializált adószedő lépett sztrájkba, a többi köztisztviselőhöz képest kiegyenlített munkakörülményeket követelve. munkaadójuk a helyi önkormányzat, és mindössze negyedét keresik a pénzügyminisztérium alá tartozó kollégáiknak (216 dollár havonta prémiummal együtt ~ 44 000 huf). a kormány állítólag december elsejével “megoldaná” az ügyet, addig is sztrájkot ígérnek a szervezők.

a ma’asszarai (dél-kairó) telefonalkatrész-társaság 500 dolgozója 22.-e óta sztrájkol, ürügy: nem fizették ki nekik a negyedévi bónuszokat. az 1400 munkás többsége ideiglenes szerződéssel dolgozik, a sztrájkolók a privatizáció előtti időkre visszanyúló állandó szerződéssel rendelkeznek. az ideiglenesek korábban is próbáltak már állandó szerződést kikényszeríteni, most a küzdelmek egyesítésén fáradoznak.

a mahallai textilgyárban újabb tüntetések kezdődtek, miután a cégvezetés arra próbálja rávenni a munkásokat, hogy mégse akarják leváltani a vezérigazgatót. a munkakörülmények javításáért 20-án sztrájkoltak a buszvezetők.

alexandriában 800 textilmunkás sztrájkolt a kifizetetlenül maradt jutalékok miatt 21-én.

 

--------------------------------------------------------------------------------

BRAZÍLIA: A „CASSA DAS POMBAS” SQUAT VÉGE

október 12.

brasilia szövetségi tartomány börtöneiben landolt tíz aktivista, miután 11.-én, csütörtökön este a rendőrség erőszakkal kiürítette a közösségi házat, amely a helyi mozgalmi élet központjául is szolgált. a vád „bűnszövetkezet alakítása”, ezt a média sugallta fogalomkapcsolások is sietnek elfogadtatni a hírfogyasztókkal: „drogkereskedelem és prostitúció” zajlott szerintük az épületben, illetve a ház népe egy afféle terrorista banda. (na ja, eddig is tudtuk, hogy bűnözők vagyunk. büszkén vállaljuk is, bár a drog- és emberkereskedelem azért elég képtelen ötlet...)

1960-as alapítása óta brasilia városa a politikai hatalom központja brazíliában. azelőtt rio de janeiroé volt e cím, de túl heves volt arrafelé a társadalmi ellenállás. az itt tárgyalt épület korábban a banerj banké volt, amely teljesen leszarta, s nemrég a szédítően magas profitot arató itaú banké lett a régebbi cég épületestül. új seprű jól söpör...?

hitelt érdemlő elbeszélésekből tudjuk, hogy brazíliában a házfoglalás nem egyszerű dolog: gyakran fegyverrel kell megvédeni a házakat, hol a különböző maffiák, hol pedig a rendőrök támadásaitól. (jelen eset nem ebbe a kategóriába tartozik.)

 

 

--------------------------------------------------------------------------------

VENEZUELAI/KOLUMBIAI HATÁR: AKADÁLYOK...

október 2.

a kolumbiai-venezuelai határon, közelebbről cucutában (a kolumbiai oldalon) spontán csata bontakozott ki a rendőrök, illetve a határátkelőt eltorlaszoló teherautóvezetők és kiskereskedők között, miután a rendőrök támadólag akarták föloszlatni azt a demonstrációt (könnygázgránátokat lőttek a tömegbe), mely a kolumbiai kormány által hirtelen életbe léptetett új vámok ellenében indult. minimum 3 fakabát és 4 “civil” sérült meg.

a kolumbiai elnök, alvaro uribe velez azért vezette be az új vámszabályozást (amely a kereskedelmi forgalmat jószerivel ellehetetleníti a két ország között), mert így akar pénzt szerezni az esedékes állami nagyberuházásokhoz: utak építéséhez, amelyekbe természetesen nagy magánvállalatokat vont be, hiszen az állam maga nem rendelkezik a szükséges kapacitásokkal. a helyi főféreg úgy nyilatkozott, hogy semmiképpen sem vonják vissza a rendeletet – a tiltakozás pedig éppen erre irányul. “általában napi három fuvart teszünk meg. ez rossz nekünk, mert most gyakorlatilag csak azért dolgozunk, hogy a vámot kifizessük” – így egy tüntető. (a rafináltan kivitelezett rabszolgaság definíciója ez, érzed már, magyarországi munkás?) “emellett támogatjuk a határ más pontjain demonstráló sofőr társainkat is. mindkét ország hatóságai rohadtul bántak velünk, és ez így nem fair” – folytatja.

ezt a helyzetet kolumbiában ugrásszerű üzemanyagár-emelkedés is előzte meg: nemrég kétszeresére nőtt az ár, ezzel tovább súlyosbítva a sofőrök és egyéb szállítók helyzetét. a szitu azért ennyire egyoldalú, mert venezuelában van elég jelentős kőolajkészlet, míg kolumbiában nincs – erre hivatkozik uribe is, amikor indokolni akarja döntését, mondván, venezuelában könnyű előteremteni a forrásokat az állami fejlesztésekhez.

a határ több pontján is volt demonstráció a megelőző három hónap folyamán, ám az itt említett esettel nagyjából egy időben kezdték el csak a tüntetők az utak elbarikádozását, vagyis a szimbolikus protest helyett a közvetlen akciót. kődobálós összecsapásokról, utcai gyújtogatásokról érkeztek hírek. (forrásunk sajna nem elég egyértelmű ezzel kapcsolatban.)

a kormány egyébként az eredeti 10$-ról egy dollárra vitte le a fizetendő összeget, és egyirányúvá tette a vámot a kezdeti, mindkét irányban való érvényesség helyett. a tiltakozások “vezetői” azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a határátkelőket lezárva tartják, amíg odafönt teljesen vissza nem vonják a vámot.

“sem a kolumbiai, sem a venezuelai kormány nem segített rajtunk. ha elbontják a vámszedő pultokat, nem lesz több sztrájk. ezért dühösek az emberek” – kommentálta az eseményeket egy helyi buszvezető, és ugyanígy nyilatkozott a sofőrök szakszervezetének egyik vezetője is. ez véleményünk szerint sokat elmond a várható fejleményekről...

 

--------------------------------------------------------------------------------